Kék

Az idei első fonal - a gyapjút még tavaly festettem, és most, hogy a sok sütés-főzés után előkerült a rokkal is, végre megfontam.

Advent 1.

Ilyenkor általában még semmi karácsonyi hangulatom nincs, annak ellenére, hogy a boltok tömve vannak Mikulásokkal és a városban is egyre több helyen ott a karácsonyfa. A "hangulat nélküliség" szerintem teljesen rendjén is van, az ünnep körüli marketing esik túlzásba. Most még csak annyi dolgunk lenne, hogy elgondolkodjunk: kit és mivel szeretnénk majd meglepni, nem?

És lassan készülődjünk. Fentiek miatt advent első hétvégéjére nálunk ritkán van igazi asztaldísz vagy adventi koszorú - többek között azért, mert akkor Szentestére már unalomig néznénk. Csak odateszek néhány "szépet" egy gyertya mellé. (Remélem ez nem számít eretnekségnek.)

De készül pár nemezfenyő.

 Esténként lámpa helyett gyertyát gyújtunk a folyosón.

És feldíszítettük az iskola melletti buszmegállót :)

(Ez a kép elég gáz, a munka viszont élvezetes volt!)

Növényi festés - DIÓ

Új őrület a láthatáron: a növényi festés.

Teljesen egyértelmű, hogy ezt is a Waldorf-iskolának köszönhetem, ahol a gyerekek időről időre festenek fonalat vagy textilt növényekkel. Néha nekem is szólnak, hogy gyűjtsek valamit és idén úgy döntöttem, nem állok meg a itt.

Összeszedtem az utcai fák alól a dióburkokat, beszereztem az alapművet, Kemendi Ági festőkönyvét, és neki álltam.

 Elkészítettem a festőlét és bepácoltam a fonalakat, gyapjút. Aztán még másfél napig festegettem.

Ez lett az eredménye: 

Már csak meg kellett fonni.

Na, ez sem váratott nagyon magára, olyan izgatott voltam, hogy milyen lesz...

A két motring között egy árnyalat különbség van.

Moha és Páfrány

Ezt a fonalat is tavasszal festettem, és most eljött az ideje, hogy megfonjam. Színátmenetes, fűzöldtől a sötétzöldig.

Újra forog a rokka

A nyár szépen eltelt egy percnyi rokkázás nélkül. Beletörődtem, hogy valószínűleg nincs itt az ideje, ha ennyire nem jutottam hozzá. Aztán nemrég, egy este, amikor nem volt mit olvasnom, elővettem :)

 A fonalat még tavasszal festettem, nagyon vártam, hogy elkészüljön.

Szerencsére még volt pár napos délután, amikor a teraszra is kiültem vele.

Hosszú és vékony fonal lett, egy kis testvérke is van, ami sokkal narancsosabb.

Festés

Mostanában egy kicsit hűvösebb volt az idő, ezért esténként sütöttem valamit, és ha már meleg volt a sütő, festettem is. Izgalmas figyelni, hogyan alakulnak a színek, és vajon az lesz-e a végeredmény, amit elképzeltem. Most elégedett vagyok, ezt szerettem volna :)

 

 

Pink Panther

Most meg rózsaszín festékem maradt - hiába na, nehéz eltalálni, hogy pontosan mennyi kell... Nem baj, Panna sálja úgyis nagyon tetszett, gondoltam csinálok hasonló fonalat, csak türkiz helyett ezzel a maradék pinkkel.

 

 

Ő is ondé fonal lett, a vastagabb szál szépen csavarodik a vékony köré. Kata szeretne belőle magának sapkát (mit NEM szeretne?) de egyenlőre ott pihen a Piacon.

Őszi színek

Megint egy kísérlet. És sajnos nem sikerül mindegyik olyan nagyszerűen. Szép ősz-színű gyapjút vettem (sajnos nem tudom milyen fajta, de nem merinó, mert szúr). A felét összekártoltam, a másik felét keverés nélkül színesre fontam.

A többiekhez képest nagyon sprőd, még nem tudom, hányadán állok vele.

Selyemcukor

Azért lett ez a neve, mert halvány rózsaszínből narancsba hajló fonalat szerettem volna festeni. Végül erősebbek lettek a színek, de a neve már rajta maradt.

 

 

Rengeteget dolgoztam ezzel a fonallal - cserébe szuper hosszú 

és jó vékony lett :)

A megfestett gyapjút hosszában kettészedtem, és így fontam meg a két szálat. Mindkettő naranccsal indult és pinkbe érkezett, a kész fonal is ilyen. Keresd a Piacon.

Tenger

Megint egy kísérlet. Maradék zöld festékemet szerettem volna elhasználni, így lett ez a kétágú előfonal tenger színű.

 

 Végül a kék dominál benne jobban (ahogy az egy tengertől el is várható) és egész sok lett. A bal alsó kép lett leginkább színhű. Megtalálod a piacon.