Sárga - piros

Megpróbálok pirosat festeni. Mivel aránylag kevés természetes anyaggal lehet, ezért nem csak piros, hanem narancs és sárga is lehet :) Legalábbis ez a cél.

2*5 dkg alpaca/selyem a fonal, és hagymahéjat, hárs virágot, szurokfüvet, gilisztaűző varádicsot, festő buzért és kurkumát teszek rá.

Úgy látszik, hogy nekem nem jön be igazán a száraz anyaggal festés.
A buzér ugyan piros lett, de elég sok helyen maradt fehér a fonal, ezért még egy gyenge hagymafürdőbe is betettem (természetesen fotózás helyett), így nagyon szép ugyan a végeredmény, de a piros most már inkább barnás, vagy mondjuk őszi falevél színű.
Azért várjuk ki, amíg megszárad :)

 És igen, a végeredmény rendben van! Más fonalak társaságában így néz ki:

Ecoprint - vadszőlő & fagyal

A kék festésből maradt festőlé, amit nem volt szíven kiönteni.

És végre vettem 2 féle vastagabb fonalat, amin ki is próbáltam valamit...

A kísérlet résztvevői: vadszőlő bogyójából készült festőlé, 

fagyal bogyó - ami még kékeszöldre fest, vadszőlő bogyója, 

két féle fonal, az egyik 100% merinó gyapjú,

 a másik 70% alpaca, 30% selyem 

 Amikor csak a bogyókból készült festőlével festettem ez lett az eredmény:

(merinó csipkefonalon)

 Aztán jött az ecoprint. A merinó fonalat csak bogyókkal festettem,

 a másikat előszőr pár percre betettem a hideg festőlébe, 

aztán csak kicsavartam. Ehhez a fonalhoz kicsit több bogyót használtam.

Bebatyuztam őket, 3 órát gőzöltem, 

aztán 2 napig úgy is maradtak, csak aztán bontottam ki.

Itt már kiráztam belőlük a bogyókat, 

és meg is száradtak, de mosva még nem voltak: 

Mosás után sem nagyon változott a színük. Itt még vízesek:

 Megszáradva:

A rossz elképzelés tökéletes megvalósítása

Időnként megyek szőni Judithoz Gazdagrétre. Mindig nagyon-nagyon várom!
Bő egy hónapom volt rá, hogy kitaláljam, mit szövök a levendulakék felvetésben. Nem láttam a levendulakék felvetést, így csak körülbelüli elképzelésem volt róla, hogy Judit mit hívhat vannak :)

Festettem hozzá fonalat. Jobbról a második az.

Aztán festettem hozzá egy párt. 

(Oké, pont valami teljesen másnak indult, 

de amikor készen lett már tudtam, 

hogy a levendulakékben szeretném megszőni.) A jobboldali az.

 Esténként gondolkodtam, hogy mi legyen a minta. Az improvizálást elvetettem, mert az egyenlőre nem megy. A csíkokat viszont nem sikerült elengednem, ezért olyat terveztem. De ez egy széles felvetés,  lehet rajta gyönyörű takácsmintát szőni - és nagyon megtetszett egy lány munkája, ilyet szeretnék én is! (a bal alsó mintára gondolok)

A fejemben már megvolt. Hullámok, két széles takácsmintával a végén. 

És mivel semmit sem akartam a véletlenre bízni, a nagy napon elvittem 

egy kisebb halom zöld fonalat Judit műhelyébe.

Lehet, hogy itt kellett volna újra kezdenem,

mert lelki szemeim előtt anno nem pont ez a kép jelent meg...

 Viszont maga a minta szép volt, és jól esett lábítani, hát folytattam.

A szövést egész nap élveztem, de ha őszinte akarok lenni, már az elején sejtettem, hogy nem lesz az igazi. Aztán amikor levettük a székről, nem igazán akaródzott kibontani, mert igen, a két vége nem stimmelt. Egy nagyon finom pasztell, és egy indiai szári (legalábbis nekem ez jutott eszembe), 

és középen ott vannak a hullámok.

Mire hazaértem, megszületett bennem a döntés: a végeket bizony le kell bontani. A szép kis minták a fotókon még meglesznek, de ott, ahol most vannak, 

semmi keresnivalójuk.

Fessünk növényekkel - kék

Ahogy hazaértem a közös festésből a Punktum Galériából,
folytattam a munkát 

(vagy azt is mondhatnám, hogy szórakoztam még egy kicsit),

mert úgy éreztem túl színes lett a végeredmény :)

Felső sor: a fagyal kék-kékeszöldet adott, az rendben van.

Alul a vadszőlő szinte szürkés kék, az is rendben van.

A középső sor volt a kék borszőlő - és nem akartam elhinni, 

hogy egy fél színskálát sikerült festenünk egyetlen lében.

Mindkét szőlő festőlevéből hoztam haza és itthon a második lében 

sűrűn szövöt vásznat festettem velük.

Így néztek ki a fazékban (balra a vadszőlő, jobbra a borszőlő), 

DE EZ SENKIT SE TÉVESSZEN MEG!

A pirosas pigmentek már a tiszta (csap)vízes öblítéskor kimentek belőlük, 

egy kis mosószeres öblítés és szárogatás után pedig így néznek ki
(odatettem mellé a selymet, mert együtt jobban látszik a színe):

A gyapjúval is elszórakoztam... balról jobbra:
borszőlő első lé, második lé, harmadik lé
(mindegyik csapvízzel öblítve és aztán mosószerrel kimosva),
és a csiga-biga a negyedik lében rövidebb ideig festve és ESŐVÍZBEN öblítve.

Aztán az utolsó festést is kimostam mosószerrel,
és az eredmény egy szép világoskék fonal:

Kora őszi kék bogyókkal

Sok-sok kék bogyót lehet mostanában szedni - egy kisebb motringot megfestettem velük. Ezt az "eljárást" ecoprint festésnek hívják, és -mint oly sokan- én is Annától (Annás kertje) tanultam. Kissé időigényes módszer, és minél több hozzávalót használunk, annál kevésbé léhet előre látni a végeredményt.

 A hozzávalók: varjútövis, fagyal, kökény, vadon nőtt szőlő, 

fagyallal halványzöldre festett gyapjú, indigó és katam por.

 Bugyolálás és gőzölés előtt.

 Kibontás után, még mosás előtt.

Kimosott és megszáradt fonal, másnap.

Egy kis idő elteltével még szebb lett a színe, és nagyon szerettem volna nagyobb adag ilyen fonalhoz jutni. Megpróbáltam hát a lehetetlent, 

és ugyan ezekkel az összetevőkkel újra festettem:

 A "belső batyuból" babzsákot fogok csinálni.

 Kimosás előtt ilyen élénk a színük - már biztos voltam benne, 

hogy egész másmilyen lesz...

 Kiöblítve.

Balra a még vizes, új gyapjú, jobbra a régi.

Ugyan ezek pár nappal később, amikor már nem változtatják a színüket :)

Pávatoll

Szülinapi ajándéknak készült ez az edényalátét. A nyáron első munkának egy hasonlót csináltam magamnak a neztáborban, és azóta megszerettem ezt a fajta alátétet. Sokkal szebb, mint a parafa.

Kétoldalas, és a készítés alatt volt egy pillanat, 

amikor egészen hasonlított egy tortára :)

 

 Pávatoll és Ginko levél

Növényi festés - kökény és borbolya

Ezt sem hittem volna. Hogy egyszer kökénnyel fogok gyapjút festeni...

De az őszi szünetben egy főút mellett gigantikus méretű bogyóktól roskadozó bokrokat találtam, amiket ugye megenni nem lehet, így hát ennek is eljött az ideje.

 Tényleg ilyen volt a színe a fazékban, lámpafénynél.

Nem csoda, ha ilyen lett a festett gyapjú és a fonás a lemenő nap fényében.

Sajnos úgy tűnik, lehetetlen színhelyes képet készíteni erről a fonalról.

Viszont -amit szintén nem gondoltam volna- nagy zacskó borbolya termést kaptam, és ezt úgy tűnik könnyeb fotózni is.

 Festőlé készítése közben finom illatok szálltak a konyhában :)

 Csalóka ábránd,  mert a fonal végül rózsaszínű lesz, dacára a szép narancs színnek.

Mondjuk valami ilyesmi.

És a legjobb most jön, a kökény és a borbolya házassága

(ahol végre a kökény színe is látszik):

(felül a kökénnyel festett fonal, alul a borbolyával festett gyapjú,
középen a házasság egy kis páccal bolondítva)

Növényi festés - FAGYAL

Kettes számú kísérleti növény a fagyal. Lehet használni a bogyóját és a levelét is, az egyik kékesszürkére a másik sárgára fest.

A bal motring tisztán növényi festésű, a jobb oldali vegyes (a sárga szálhoz egy régebben festett zöldes színű gyapjút fontam meg, ezt a kettőt cérnáztam össze).