Ötlet

Katával gondban vagyunk, hova tegyük a fülbevalóinkat. A suliban volt vásár, és ott az egyik árusnál láttunk egy tök jó ötletet.  Gyorsan megcsináltuk mi is.

Sűrű szövésű jutazsákot szögeltünk egy képkeretbe, 10 perc alatt elkészült.

Heti menű

...válaszok a "Mit főzzek?" örök kérdésére...

H: Zöldséges bulgur
K: Sült csirkecomb friss salátával
Sze: Sajtos-tejfölös tészta
Cs: Tárkonyos raguleves
P: Sóska
Szo: Tarhonya pörkölttel
V: Spárgakrémleves, bodzás palacsinta

Szerencsére a lányok nem szeretik a spárgafejet, mindet megehetjük mi:)

Nemezelés gyerekekkel

Szülinapi nemezelés volt a hétvégén, de csak egy kicsi, mert a vizes trambulin meg a homokozás volt a nyerő. Karkötőket csináltunk és én egy fehér virágos gyűrűt, elvégre mindjárt itt a nyár!

Férj szerint ebből nem látszik semmi, úgyhogy kattints rá :)

Heti menű

...válaszok a "Mit főzzek?" örök kérdésére...

H: Hagymaleves, melegszendvics
K: Rántott gomba, rízs
Sze: Csirkeragú polentával
Cs: Pizza
P: Túrógombóc
Szo: Bográcsban készült pörkölt rízzsel
V: Spenót

A tegnapról maradt ragut tettem rá, mindenki imádta :)

Kosarak

Idén egyszerűen nem jutottam még hozzá a kosárfonáshoz. Nincsen zöld vesszőm sem, ezért is könnyebb halogatni. Pedig terveim vannak. Ilyen kis helyes kosarakat szeretnék csinálni, ha rámtör a szabadidő.

Ez a kézimunkás kosár nem is olyan kicsi (Ø32 cm, m=22 cm), dísze a fehér som vörös vesszőjéből készült. Nézz szét a piacon:)

Heti menű

...válaszok a "Mit főzzek?" örök kérdésére...

H: Sültoldalas hagymás krumplival
K: Rízs, sültpadlizsán
Sze: Pörkölt zöldséges rízzsel
Cs: Krumplifőzelék, fasírt
P: Tandori csirke, krumplipüré
Szo: Borsófőzelék
V: Gulyásleves (legtöbb esetben egyet jelent egy futóversennyel...)

 

A padlizsánon yoghurt és tahini (szezámmag kérm) keveréke van, nagyon fincsi!

Fűben, fában

Azt hiszem mindig is érdekeltek a növények. Imádom az arborétumokat, az iskolában a „rendes“ tantárgyak közül a biológiát szerettem a legjobban, van egy csomó szép könyvem növényekről, kertekről, fűszerekről. Az utóbbi pár évben már nem csak a növények szépsége, hanem „tudása“ is egyre jobban érdekel. Szerencsére nem szoktunk igazából betegek lenni, de ha van valami nyavajánk, mostmár elsősorban valamilyen növénnyel igyekszünk segíteni rajta.

Gyuri bácsit, a bükki füvesembert biztosan sokan ismerik. Olvastam egy cikket róla, és elhatároztam, hogy elmegyek egy előadására – ez utóbbi sajnos még várat magára, de barátnémtól kaptam egy kis füzetet, benne Gyuri bácsi legkedvesebb gyógynövényeivel. És ahogy átnéztem, rájöttem, hogy a felsorolt 25-ből 17-et termesztek, vagy gyűjtök:)

Mivel gynyörű helyen lakunk, és idén különösen szép a tavasz, sokat járunk csavarogni a kutyákkal. Ilyenkor nem tudok ellenállni az utamba akadó fűszereknek, virágoknak, gyógynövényeknek. Amit leszedek frissen használom vagy papírdobozban szárítom meg. S mivel a természet bőskezűen ontja e kincseit, időnként van felesleg. Ezeket megtalálod a boltban.

Mi legyen a reggeli?

Néha még annál is nehezebb, mint a „Mit főzzek?“.

Nálunk most jött el a pillanat, amikor elegünk lett a pirítósból, bundáskenyérből, müzliből és egyébb szokásos reggelikből.

Mivel a lányok csak szénhidrátot hajlandóak reggelizni, szóba sem jön egy tál kompót, valami finom zöldség vagy joghurt. Kénytelen vagyok sütni. (És szokásomtól eltérően megírom a receptet is.)

Csillagsüti (valójában gyümölcsös pite)

Ø22 cm formához

125g olvasztott vaj + 80g barnacukor +2 tojás + 0,6 dl tej + 150g liszt + csipet só + 1 púpos tk sütőporból tésztát keverni, kivajazott formába önteni

tetejére 2 nagy marék piros bogyós gyümölcs (az a jó, ha annyi, hogy nem látszik a tészta) és egy marék vágott mandula

200°C, 45 perc sütés

Bagel

20g élesztőt 2,5 dl vízben 1 tk cukorral felfuttatni

400g liszt (jó, ha vegyes, pl. tönköly és fehérliszt) + 1 tk só + 4 ek olivalolaj hozzáadásával tésztát gyúrni.

1 órát keleszteni, kicsit átgyúrni, 8-9 gombócot formálni és 20 percig pihentetni őket.

Sós vizet forrálni, amiben a lyukas közepű gombócokat 1 percig főzünk (félidőben fordítani), tetejét tojással megkenni

200°C, 25 perc sütés

Rebarbarás süti
300g liszt + 150g őrölt mandula + 1 tk sütőpor + 120g barnacukor + csipet só + 2 ek vaniliás cukor
200g olvasztott vaj + 2 tojást összekeverni, fentiekkel tésztát gyúrni, hűtőben fél órát pihentetni
700g rebarbarát megtisztítani, egyforma darabokra vágni
kivajazott tepsibe tenni a kinyújtott tésztát, tetejére a rebarbarát + egy ek cukor + 2 marék vágott mandula
200°C, 40 perc sütés

 Mazsolás kalács (valójában barhesz)
13g élesztőt 2 dl vízben 1 tk cukorral felfuttatni
+ 500g liszt + 1 tk só + 2 ek barnacukor + 2 közepes főtt krumpli összetörve + 2 ek olaj + 2 marék mazsolából tésztát gyúrunk
1 órát keleszteni
3 részre osztani, minder hosszú hurkává nyújtani, összefonni, fél órát pihentetni
tetejét tojással vagy vízzel megkenni, vágott mandulával megszórni
175°C, 35 perc sütés

Stahl féle keksz
500g liszt + 2 tk sütőpor + 1/2 tk fahéj + csipet só
160g olvasztott vaj + 200g barnacukor + 3 tojás + 2 ek vaniliás cukor + a fenti lisztes keverék + összesen 220g pisztácia vagy manduls és vörös áfonya kisebb darabokra vágva
a kész tésztát kétfelé osztani, rudat formálni, 180°C, 35 perc sütés
a rudakat 15 perch hülés után óvatosan felszeletelni, a szeletek mindkét oldalát 10 percig 160°C sütni
zárt dobozban 3 hétig is eláll

Spenótos süti
2 nagy csokor durvára vágott spenótot 2 ek vajon, sóval, borssal megdinsztelni
2 ek vajban 1 tk hinget 1/4 tk szerecsendiót, 2 ek lisztet pirítani + 180 ml tejjel besamelt készíteni
+ 250g apróra vágott feta vagy ricotta + a kész spenót
fenti keverékkel megtölteni a levelestésztával bélelt tenyérnyi formákat
200°C, 35 perc sütés (amíg megpirul)

Kifli többféle lisztből
13g élesztőt 3 dl vízben 1 tk cukorral felfuttatni
+ 500g liszt (1:2:2 rozs:durum:finomliszt) + 2 tk só + 2 ek olajjal tésztát gyúrni
45 percig keleszteni
sütőpapírral bélelt tepsibe kifiket vagy zsömléket formázni, 20 percet pihentetni
250°C, 5 perc majd 210°C, 15 perc sütés

Vetemény

Egyszer láttam egy kisfilmet egy idős néniről, aki igen érdekesen művelte a kertjét. Nagyjából semmit nem csinált a szokásos módon, ültetés helett például csak eldobálta a krumplit, a magokat sem takarta be földdel, modnván: a gazt sem ülteti el senki, mégis milyen jól nő. Izgalmas volt és hihetetlen is, hogy így is lehet. Nem tudtam maradéktalanul magamévá tenni ezt a kertművelési módot, egy valami azonban nagyon megfogott. Rengeteget mulcsolt. Ez teljesen logikuls, ezért én is kipróbáltam tavaly. Mivel nincs szalmánk, viszont van füvünk, azzal. Nem is értem, hogy miért nem csinálja ezt mindenki, és mi miért nem kezdtük el előbb. Pedig olyan egyértelmű. A levágott fű csak gond. A komposzton berohad, kidobni meg nem fogjuk. Most a kocsibeállón megszárítjuk (a szomszédokét is, akik nyilván kicsit hóbortosnak tartanak minket, de ez úton is köszönjük nekik a füvet!), aztán behordom a zöldségek közé.

 

A föld nem szárad ki olyan gyorsan, kevesebbet kell locsolni, a gyom sem nő annyira, mert nem süti a talaj felszínét a nap, ami mégis kinő, azt könnyebb kihúzni, eső után nem lesz sáros a lábam, és a termések is tiszták maradnak, akkor is, ha leérnek a fűbe. Plusz tápanyag jut a földbe. Attól sem kell tartani, hogy eláraszt minket a rengeteg fű, mert hetente újra lehet szórni a veteményest, addigra annyira összeesik/elfogy. (A teljesen megszárított füvet papírdobozban vagy zölséges rekeszben sokáig lehet tárolni, csak arra kell vigyázni, hogy ne legyen nedves.)